A nyulak t�rsas �lete:

A nyuszik szoci�lis l�nyek, mindig egym�son tartj�k a szem�ket, k�lcs�n�sen nyalogatj�k egym�s bund�j�t, s "csevegnek" is.
Ahhoz, hogy nyuszk�nk viselked�s�t meg�rts�k, nem �rt tiszt�ban lenn�nk kommunik�ci�s jelz�srendszer�vel. A nyulak halk �llatok (itt tekints�nk el az �jszakai l�rm�t�l), f�leg szag �s gesztusrendszer alapj�n �rintkeznek, de ez nem jelenti azt, hogy n�m�k lenn�nek. Hal�lf�lelm�kben hangosan ord�tanak, de ezen k�v�l is egy sor d�rm�g�, morg� hangot tudnak kiadni, jelezve a t�rsaknak (s nek�nk is) hangulatukat. Ezeket a hangokat legt�bbsz�r mozdulatokkal is �sszek�tik, hogy jeleik f�lre�rthetetlenek legyenek.

HANGJELEK

Z�mm�g�, morg� hang: akkor hallatj�k, ha udvarolnak vagy p�rosodnak.
Sip�t�, csipog� hang: ha a k�lyk�k kigurulnak a f�szekb�l, ezzel a hanggal pr�b�lj�k meg felh�vni anyjuk figyelm�t.
R�f�g� morg�s a k�lyk�k k�z�tt: az �hs�g jele. A k�lyk�k hatalmasakat ugranak �s k�zben ezt a hangot hallatj�k.
Vis�t�s, sivalkod�s: ha egy nyuszi hal�losan megijed, vagy hirtelen fell�p�, er�s f�jdalmat �rez (pl. megharapja egy m�sik ny�l), akkor elkezdhet ord�tani. Amikor egy - m�g nem k�zhez szokott - k�lyk�t hirtelen kivesznek a f�szekb�l, � is ezt a hangot hallatja.
Fogcsikorgat�s: a nyuszinak er�s f�jdalma van, kedvetlen�l �cs�r�g egy sarokban, szeme f�nytelen.
Fogcsattogtat�s: a nyuszk� j�l �rzi mag�t. Alv�s �s simogat�s k�zben gyakran hallhatjuk ezt a halk csattog�st.
Halk, z�mm�g�sre �s csipog�sra eml�keztet� hang simogat�skor: nagyon j�l �rzi mag�t, �lvezi a k�nyeztet�st.
Morg�s: el�gedetlen. Ha pl. megfogjuk �s hirtelen nem kap leveg�t, gyors egym�sut�nban t�bbsz�r is kiadja ezt a durc�s hangot. Ha a morg�shoz f�jtat�s is j�rul, �s m�g a f�l�t is h�tracsapja, vigy�zzunk, mert ha ezeket a jeleket figyelmen k�v�l hagyjuk, egy gyors, t�mad� el�reugr�s k�vetkezik, s kapunk egy lassan gy�gyul� harap�st vagy karmol�st.

TESTBESZ�D

Felborul �s "elgurul": j�l �rzi mag�t.
Kapar: nyugtalan, szeretne kij�nni a ketrecb�l, vagy ha egy olyan ketrecbe tett�k, amelyben r�viddel azel�tt egy m�sik nyuszi volt, megpr�b�lja "ki�sni" �s fel�l�rni a szagjeleket. Ivarz� n�st�nyek gyakrabban kaparnak, s az �izg�ga" term�szet� egyedek is gyakrabban csin�lj�k.
Dobol a h�ts� l�b�val: megijedt, riad�t f�j, figyelmezteti t�rsait a vesz�lyre.
Finoman b�kd�s az orr�val, s beb�jik a kez�nk al�: "Simogass meg."
Er�s l�k�s, esetleg morg�ssal t�rs�tva: "Most hagyj b�k�n!"
Nyalogat�s: a szeretet jele, egy�rtelm�en a tudtunkra adja, hogy szeret benn�nket.
Lap�t, f�l�t a h�t�ra szor�tja, szeme kit�gul: f�l.
Oldal�ra fekszik, k�nyelmesen "elter�l": nagyon j�l �rzi mag�t, szundik�lni szeretne.
K�nyelmesen "el�l", f�l�t h�t�ra szor�tja (kiv�ve, ha l�g�f�l�...): ez is jellegzetes pihen� poz�ci�.

KOMMUNIK�CI� SZAGJELEKKEL

A nyulak h�romf�le szagmiriggyel rendelkeznek.

- �llmirigy: Ha �llmirigy�ket odad�rzs�lik egy t�rgyhoz, az azt jelenti, hogy az a t�rgy onnant�l a tulajdonukba tartozik. Szaga az ember sz�m�ra �rz�kelhetetlen, de a nyulaknak egy�rtelm�en a tudtukra adja, ki ott a f�n�k.

- V�gb�lmirigy: az �r�l�knek �sszet�veszthetetlen, egyedi szagot k�lcs�n�z, ter�letjelz� funkci�ja van.

- L�gy�kmirigy: "szem�lyazonoss�gik�nt" szolg�l, r�gt�n meg�llap�that�, hogy az illet� nyuszi h�lgy vagy �r, csal�dtag vagy idegen. E mirigy alapj�n pl. azonnal felismeri egy n�st�ny a saj�t k�lyk�t, a h�m pedig meg�llap�tja, hogy a n�st�ny ivar�rett-e.

�rz�kszervek:

- Szagl�s: A nyulaknak nagyon j� a szagl�suk. Orrcimp�juk �lland�an fel-le mozog, hogy minden szagot meg tudjon �rezni az orruk. �gyelj�nk arra, hogy nyulunk lehet�leg ne tal�lkozzon sz�m�ra kellemetlen szagokkal. Pl. a tiszt�t�szerek, parf�m�k, cigaretta haszn�lat�t k�zel�kben mell�zz�k.

- Hall�s: Mivel a nyulak a zs�km�ny�llatok k�z� tartoznak, term�szet�kt�l fogva j�l hallanak. F�l�ket k�l�n-k�l�n is tudj�k el�re �s h�tra mozgatni, ez�rt mindent �szlelnek, m�g azt is, ami a h�tuk m�g�tt t�rt�nik. Mindig k�szek a menek�l�sre, ez�rt a legkisebb hirtelen zaj is gyors menek�l�st v�lthat ki. Mivel l�nyegesen jobban hallanak az embern�l, a sz�munkra norm�lis z�rej sz�mukra f�lsiket�t� l�rm�nak is hathat. Ez�rt ha lehet, ketrec�ket ne a t�v�szob�ba vagy a legzajosabb helyre tegy�k. (B�r egyede v�logatja... N�melyik nyuszi kifejezetten szeret t�v�zni.)

- L�t�s: A nyulaknak tipikus, zs�km�ny�llatokra jellemz� szem�k van, ami a fej�k�n oldalt helyezkedik el, s lehet�v� teszi, hogy a ny�l k�rben mindent l�sson, m�g azt is, ami a l�gt�rben t�rt�nik (�gy v�dekezhet a ragadoz� madarakkal szemben is). A nyuszik t�voll�t�k, t�volra jobban, k�zvetlen k�zelre rosszabbul l�tnak. Sz�rk�letben k�l�n�sen j� a l�t�suk, viszont az �les f�ny elvak�tja a szem�ket. A legkisebb hirtelen mozdulat is kiv�lthatja a menek�l�si reflexet, ez�rt mindig lassan k�zeledj�nk nyulunkhoz, s ne akarjuk vill�mgyorsan, fel�lr�l megfogni, mert mozdulatunk fel�r egy ragadoz� mad�r okozta riadalommal.

- Tapint�s: A nyuszi pof�j�n rengeteg bajusz tal�lhat�, vel�k remek�l tud t�j�koz�dni a s�t�tben is. Mivel a bajuszsz�lak hossza �rulkodik a testm�retr�l, az �llat "ki tudja sz�m�tani", hogy kif�r-e egy bizonyos ny�l�son vagy nem. Mivel ezek a sz�lak nagyon fontos szerepet j�tszanak a t�j�koz�d�sban, nem szabad �ket lev�gni!

- �zlel�s: A nyulak remek�l meg tudj�k k�l�nb�ztetni az �des, savany�, keser�, s�s �zeket. �zl�s�k m�s, mint az ember�, nem zavarja �ket, ha valami nagyon keser�, s�t, fantasztikusnak tal�lj�k a nyal�s� �z�t is. Az �dess�get az emberhez hasonl�an nagyon szeretik, �pp ez�rt vigy�zzunk, ne etess�k �ket csokol�d�val �s m�s emberi nyal�nks�gokkal, mert �rtanak nekik, �s em�szt�si zavarokhoz vezethet az ilyesf�le lakoma. Ink�bb adjunk kedvenc�nknek egy darab alm�t vagy k�rt�t, az is nagyon finom �s sokkal eg�szs�gesebb.

A ny�l testt�jai:

 

K�llem hib�k:

K�ls� megjelen�si k�pet ront� hib�k

K�l�nb�z� tokaform�k